Mikor tavaly Olaszországban jártam, egy októberi firenzei barangolás alkalmával egyszerű, de fontos dolgot tanultam egy utastársamtól. Azt mondta ő mindig egy tartalmas levest rendel minden étteremben, mert az kellően átmelegíti az ember gyomrát, többnyire olcsó, és némi kenyérrel falatozva laktat annyira, mintha főételt rendelt volna az ember. (Maximálisan igazad volt, köszi Andi :-) )
A tárkony különösen közel áll hozzám, mert főként tartalmas, savanykás leveseket szoktam vele ízesíteni, amiket azután körülbelül addig eszem amíg mozogni bírok.
Érdekes ez az őszirózsák családjába tartozó évelő fűszer, mert nem is gondoltam, hogy ennyire elterjedt az egész világon. Tarackszerű gyökereivel megkapaszkodott Kelet-Európától Közép-, és Kelet-Ázsiáig, de megtalálható még Amerikai egyes részein és Észak- Indiában is. Magyarországra a csodás erdélyi konyhából került, hogy azután szerintem nálunk kicsit hanyagolt fűszerként ülhessen a polcokon.
Ezt a levest úgy emlékszem a Nosalty-n találtam, kisebb módosításokkal készítettem el.
Hozzávalók: (4 személyre)
- 70 dkg burgonya (kockára vágva)
- 1 nagyobb fej vöröshagyma (apróra vágva)
- 2 gerezd fokhagyma (apróra vágva)
- pirospaprika
- só
- őrölt bors
- tárkony (friss vagy szárított)
- 1 leveskocka (elhagyható, akkor erőteljesebben kell fűszerezni)
- 2 dl tejföl
- 1 ek liszt
- 5-6 tojás
- étolaj
Elkészítése:
Olajon üvegesre pároljuk a vöröshagymát, fokhagymát, megszórjuk pirospaprikával, majd rátesszük a felkockázott burgonyát.
(Az indiai konyhából kiindulva ki fogom próbálni majd úgy, hogy megpirítom az összes fűszert az elején, mert hihetetlen, hogy például a babérlevélnek milyen szédítően intenzív illata van ha kicsit pirítja az ember.)
Felöntjük annyi vízzel amennyi bőven ellepi, és beletesszük az ízlés szerinti mennyiségű sót, borsot, plusz én tettem bele egy leveskockát is (a Dm-ben kapható Bio leveskocka, általában azt használom).
Mikor a burgonya megfőtt, felengedjük a liszttel elkevert tejföllel (én mindig jól kikeverem a tejfölt és a lisztet, majd felengedem kevés langyos vízzel és azzal is jól elkeverem, ha lehet csomómentesre), beletesszük az apróra vágott tárkonyleveleket (ha szárítottat használunk akkor a sóval, borssal szórjuk bele.) Ha friss zöldfűszert használok azt mindig a végén teszem az ételhez, hogy az illóolajai kellően érvényesüljenek a tálaláskor.
Miután a tejfölös habarás után felforrt egészen kicsire veszem a lángot, és óvatosan beleütöm a tojásokat, hogy egyben maradjanak, pár percig még lassú tűzön forralom, majd tálalom. Evés előtt pár csepp citromlé határozottan jót tesz az ízének, és ha már nem annyira forró a leves, még C vitamint is viszünk a szervezetünkbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése