Kefíres leves, expressz májgaluskával

Ezt a levest akkor szoktam készíteni, mikor sok mirelit zöldségmaradékom van a fagyasztóban, ahonnét szeretnék épp kipaterolni mindent (na jó nem csak akkor, mert igen nagy sikere van mindig, de maradjunk annyiban, hogy kódorgó mirelit maradékok felhasználására remekül alkalmas).
Ami mindig fix, az a sárgarépa, burgonya, zeller hármasa, a többi zöldség mindig nagyon változó, többnyire kerül bele kelbimbó is, mert nagyon szeretem.


Hozzávalók (4-5 személyre)

• 2 db nagyobb sárgarépa
• 2-3 db közepes burgonya
• közepes zeller 1/4-e
• random zöldségek: kelbimbó, zöldbab, zöldborsó, kukorica, brokkoli stb.
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 1-2 gerezd fokhagyma
• 1 nagy dobozos kefír (nekem most kicsi volt itthon és azt használtam, de jobban szeretem ha savanykásabb)
• 1 ek liszt
• 1 kis doboz májkrém
• 1 tojás
• 1 kk vaj
• búzadara
• majoranna
• só, bors
• 1 csokor petrezselyem

Elkészítés:

Olajon a hagymákat megpároljuk, majd a felkarikázott sárgarépát, kockára vágott zellert rátesszük, kicsit megpirítjuk.
Hozzátesszük a többi zöldséget és felöntjük annyi vízzel amennyi bőven ellepi. Fűszerezzük (só, bors, pici majoranna, én szoktam beletenni 1 leveskockát is) és majdnem készre főzzük a zöldségeket.
Közben elkészítjük a májgaluskát, a tojást felütjük egy tálba, sózzuk, majorannával ízesítjük, majd hozzátesszük a vajat, májkrémet, búzadarát, és alaposan eldolgozzuk (daragaluska állaga legyen).
A kefírt 1 ek liszttel kikeverjük (én szoktam egy kis langyos vizet is tenni hozzá), majd folytonos keverés mellett gyorsan a levesbe öntjük. Evőkanállal beleszaggatjuk a májgaluskákat, beletesszük az apróra vágott petrezselymet, és még pár percig forraljuk.

https://www.facebook.com/izesillatok/

kép forrása: Pinterest

Kicsit fura mákosguba

Az úgy kezdődött, hogy kaptunk egy ismerősünktől fél szatyornyi túlérett banánt azzal a felkiáltással, hogy "sajnálom kidobni, de te olyan ügyes vagy majd csinálsz vele valamit". Épp nem volt kedvem szottyos banánhoz receptet bogarászni (ha Ti tudtok írjátok meg bátran légyszi), és miután második napja banánturmixot ittunk elegem lett az egészből és majdnem kidobtam a maradék kettőt, de épp ezt a nem túl autentikus mákosgubát készítettem, és hirtelen eszembe jutott, hogy mi lenne ha beletenném?! És jelentem működött, kevesebb cukor is kellett hozzá, és mivel ez a gyümölcs bevált, legközelebb még két almát is reszeltem hozzá (így már a "hogyan varázsoljunk a rosszul evő gyerekbe egy kis vitamint" projekt is ki lett pipálva). Természetesen friss banánnal is tökéletes, nem kell megvárni míg megbarnul szegény.

Hozzávalók:

• 7 db zsömle (nálunk mindig az száradozik itthon, mert zsömlét reggelizünk, és többnyire elszámolódik a mennyiség), de mehet bele kalácsmaradék, természetesen kifli, gyerek meghagyta fél túrós táska, szintén gyerek rágta és otthagyta szikkadt kürtőskalács, kakaós csiga stb. Meg kell, hogy mondjam ezek a random maradékok igen jót tesznek az ízének :-)
• 1 l tej
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 1 citrom kifacsart leve
• 2 db banán
• 2 db alma
• 1 kk fahéj
• 2 egész tojás
• 10 dkg cukor
• fél csomag (12,5 dkg) mák (én van amikor egy csomagot elharmadolok, mikor mennyire van mákos kedvem)
• vaj

Elkészítés:

A zsömléket nem túl csinos darabokra tépkedve beleteszem egy nagy tálba (ha nagyon szikkadt akkor késsel ilyen szedett-vedett darabokra felvagdosom, lényeg, hogy nem kell szépnek lennie, bár ha valaki nagyon akarja felvághatja úgy is, de mindegy).
A tejet felteszem egy lábasban melegíteni, belereszelem a citromhéjat, és a vaníliás cukrot (ha nem teszünk bele banánt, akkor itt 2 ek cukor mehet még bele).
Van egy magas mérőpoharam, abba belerakom a banánokat, egy kevés vizet (kb 2 dl), a két tojást, a fahéjat, és a citrom kifacsart levét, majd botmixerrel összeturmixolom.
A tejet nem forralom fel csak meglangyosítom, majd elzárom a gázt és hozzákeverem a banános, tojásos, citromos fahéjas szötymőt (egy gondolat vízzel kiöblítem a mérőpoharat, és azt még hozzáöntöm, hogy semmi ne vesszen kárba).
Ráöntöm a tejes keveréket a zsömlékre, és jól összekavarom, hogy minden darabot átitasson.
Nagyobb lyukú almareszelőn lereszelem a meghámozott almákat és azt is hozzákeverem.
Mivel én kávédarálón darálom a mákot, ezért összeöntöm a cukorral, elkeverem, és így darálom meg apránként, majd hozzázuttyantom a már elázott zsömlékhez, és ezt is jól elkeverem.
Egy nagyobb tepsit kivajazok, beleöntöm az egészet, elszórva kiskanállal/késsel pöttyögök rá vajat/margarint, és betolom a sütőbe, ahol közepes lángon addig sütöm míg a teteje kicsit megpirul.
Sütés közben megemelkedik, szóval a tepsi méretét okosan válasszátok ki, ne legyen teljesen tele. Ha kivesszük összeesik, de azért a sütőben bosszantó ha kifolyik és odaég. Ha kész úgy szeletelhető mint egy sütemény, egyben kivehető a tányérra, majd kanállal kisebb darabokra szoktam szedni.
Sütés után az elrejtett gyümölcsöket még megátalkodott zöldség és gyümölcsutáló gyerkőcök sem veszik észre. :-)

https://www.facebook.com/izesillatok/

kép forrása: living.iprima.cz

Zöldséges vörösbab ragu

Szeretem az olyan ételeket, amiket variálva más és más hatást tudunk elérni. Ez az alapnak tekinthető vörösbab ragu pont ilyen, és konzerv babból viszonylag gyorsan, egyszerűen elkészíthető. Én most száraz babot használtam, az csücsült a hűtő alsó rekeszében a takarításkor (igen, a hűtőben tárolom a babot, azután el is felejtem szegényt mikor rápakolok mindenféle egyéb zöldségeket, de annál nagyobb az öröm mikor később megtalálom).
A zöldségek felaprítása nálam itt főként attól függ, hogy van-e kedvem köretet készíteni hozzá, vagy egyszerűen csak puha kenyérrel, zsömlével fogom kitunkolni a ragut. Ha az utóbbi akkor a zöldségeket nagyobb kockákra vágom, a vöröshagymát pedig vékony karikákra, ha épp egy hadseregre főzök és mennyiségi szempontok is vannak, akkor rizst vagy tésztát főzök ki hozzá, viszont ilyenkor a répát, zellert almareszelőn lereszelem, a hagymát pedig apró kockákra vágom.

Hozzávalók:

• 2 közepes fej vöröshagyma
• 1 duci gerezd fokhagyma
• 1 doboz konzerv kukorica (vagy 1 bögre fagyasztott)
• 20 dkg vörösbab ezt előző éjjel beáztatom (vagy 1 konzerv)
• 1 közepes zellergumó (ha van hozzá zellerzöld úgy még mutatósabb)
• 2 nagyobb sárgarépa
• 1 kis doboz sűrített paradicsom (nekem volt itthon 5 db közepes méretű, kellemesen szottyosra túlérett, hűtő hátuljába csúszott és elfelejtett egész paradicsom, így azt bundáztam le és vágtam kockákra, plusz tettem bele 1 ek ketchupot)
• 1 púpozott tk pirospaprika
• só, bors

Elkészítés:

Olajat hevítek, és üvegesre párolom a vöröshagymát, fokhagymát, beleteszem a pirospaprikát, majd a zöldségeket, a paradicsomot, felöntöm annyi vízzel amennyi ellepi, fűszerezem és fedő alatt készre főzöm.

A fűszerezéssel szoktam variálni, mert ha olasz kedvem van akkor pirospaprika helyett oreganót, bazsalikomot teszek bele, ha a texasi chili con carnét szeretném imitálni, akkor apróra vágott chilit vagy 1 kk cayenne borsot, ami ugye nem bors, hanem őrölt chili, és szerintem az indiai ízvilág is jól állna neki, de úgy még nem próbáltam.
(Engem érdekel az ételek eredete is, és a chili con carne származásáról van egy érdekes cikk ITT, ha van kedvetek olvassátok el)

https://www.facebook.com/izesillatok/

Tárkonyos leves burgonyával, tojással

Imádom a gyorsan elkészíthető ételeket, a melengető, laktató leveseket (amik mellé nem szoktam főfogást készíteni) és a fűszerekkel való játszadozást. 
Mikor tavaly Olaszországban jártam, egy októberi firenzei barangolás alkalmával egyszerű, de fontos dolgot tanultam egy utastársamtól. Azt mondta ő mindig egy tartalmas levest rendel minden étteremben, mert az kellően átmelegíti az ember gyomrát, többnyire olcsó, és némi kenyérrel falatozva laktat annyira, mintha főételt rendelt volna az ember. (Maximálisan igazad volt, köszi Andi :-) )
A tárkony különösen közel áll hozzám, mert főként tartalmas, savanykás leveseket szoktam vele ízesíteni, amiket azután körülbelül addig eszem amíg mozogni bírok.
Érdekes ez az őszirózsák családjába tartozó évelő fűszer, mert nem is gondoltam, hogy ennyire elterjedt az egész világon. Tarackszerű gyökereivel megkapaszkodott Kelet-Európától Közép-, és Kelet-Ázsiáig, de megtalálható még Amerikai egyes részein és Észak- Indiában is. Magyarországra a csodás erdélyi konyhából került, hogy azután szerintem nálunk kicsit hanyagolt fűszerként ülhessen a polcokon.

Ezt a levest úgy emlékszem a Nosalty-n találtam, kisebb módosításokkal készítettem el.

Hozzávalók: (4 személyre)

• 70 dkg burgonya (kockára vágva)
• 1 nagyobb fej vöröshagyma (apróra vágva)
• 2 gerezd fokhagyma (apróra vágva)
• pirospaprika
• só
• őrölt bors
• tárkony (friss vagy szárított)
• 1 leveskocka (elhagyható, akkor erőteljesebben kell fűszerezni)
• 2 dl tejföl
• 1 ek liszt
• 5-6 tojás
• étolaj

Elkészítése:

Olajon üvegesre pároljuk a vöröshagymát, fokhagymát, megszórjuk pirospaprikával, majd rátesszük a felkockázott burgonyát.
(Az indiai konyhából kiindulva ki fogom próbálni majd úgy, hogy megpirítom az összes fűszert az elején, mert hihetetlen, hogy például a babérlevélnek milyen szédítően intenzív illata van ha kicsit pirítja az ember.)
Felöntjük annyi vízzel amennyi bőven ellepi, és beletesszük az ízlés szerinti mennyiségű sót, borsot, plusz én tettem bele egy leveskockát is (a Dm-ben kapható Bio leveskocka, általában azt használom).
Mikor a burgonya megfőtt, felengedjük a liszttel elkevert tejföllel (én mindig jól kikeverem a tejfölt és a lisztet, majd felengedem kevés langyos vízzel és azzal is jól elkeverem, ha lehet csomómentesre), beletesszük az apróra vágott tárkonyleveleket (ha szárítottat használunk akkor a sóval, borssal szórjuk bele.) Ha friss zöldfűszert használok azt mindig a végén teszem az ételhez, hogy az illóolajai kellően érvényesüljenek a tálaláskor.
Miután a tejfölös habarás után felforrt egészen kicsire veszem a lángot, és óvatosan beleütöm a tojásokat, hogy egyben maradjanak, pár percig még lassú tűzön forralom, majd tálalom. Evés előtt pár csepp citromlé határozottan jót tesz az ízének, és ha már nem annyira forró a leves, még C vitamint is viszünk a szervezetünkbe.

https://www.facebook.com/izesillatok/

Upma

Az indiai konyhával való ismerkedésem Shoba Narayan Monszunnapló című könyvével kezdődött, aminek olvasása közben már egy indiai lencseleves kipróbálása megtörtént, ekkor hazajött velem legalább 6-7 féle fűszer, egy fűszerkeverék és jó adag lelkesedés. Ez a recept nem teljesen az ami a könyvben található, pár napos netes kutakodás és jópár upma főzős youtube videó után ez a saját variációm a rendelkezésre álló hozzávalóimhoz igazítva.

Az upma az indiai reggelik lélekmelengető kelléke, amely könnyű, sok energiát ad, gyorsan elkészíthető, ezer variációja létezik, egészséges és nagyon finom.
Upma= "sós liszt"
Általában búzadarából készül, de ez helyettesíthető kukoricadarával, kuszkusszal, durumliszttel.
Lényeg a víz-búzadara 3:1 aránya (van ahol 2:1 arány volt feltüntetve, de nekem úgy nem főtt meg a búzadara).
Az alap upmában csak fűszerek vannak, de mivel én egy tartalmasabb variációra vágytam, ezért a zöldséges változatát készítettem el.

Hozzávalók (2 személyre)

• 10 dkg búzadara
• 3 dl víz
• 1 kk fekete mustármag (bioboltokban, Ázsia boltban kapható, illata intenzívebb mint a sárga/fehér mustármagnak)
• 2 db curry levél vagy 1 babérlevél
• 1/2 kk római kömény
• só
• (opcionális: chili, reszelt gyömbér vagy gyömbérpor, 1/2 kk kurkuma) Én egy indiai fűszerkeveréket használtam amiben a fekete mustármag kivételével ez mind benne volt.
• 1 kis fej vöröshagyma apróra vágva
• 1 gerezd fokhagyma apróra vágva
• 1 közepes sárgarépa felaprítva (vagy almareszelőn lereszelve)
• 1 marék borsó (én mirelitet használtam)
• 1 marék "Diákcsemege" (a recept mazsolát, kesudiót, mogyorót írt, ezek mindegyike benne van a boltban kapható diákcsemegében)

Elkészítése

A fűszereket, zöldségeket előkészítjük mert viszonylag gyorsan kell majd dolgoznunk, tényleg pillanatok alatt elkészülő ételről van szó. 
A búzadarát száraz serpenyőben megpirítjuk (vigyázzunk, hogy meg ne égjen). Kiöntjük a pirított darát egy tányérba, az üres serpenyőbe beleöntünk egy kevés vajat vagy olajat (ghí a legjobb, de nekem az nem volt) és felhevítjük. Beletesszük a  fekete mustármagot és megvárjuk míg pattogni kezd, majd mehet hozzá a többi fűszer amiket szintén megpirítunk, és a diákcsemegés magok. Azonnal elönti a konyhát India intenzív aromája, ekkor hozzáadjuk a vöröshagymát, fokhagymát, sárgarépát, borsót, ha reszelt gyömbért használunk akkor azt is itt rakjuk az ételbe, majd felöntjük a hideg vízzel, és lefedve forraljuk kb 10 percig.
Ezután apránként, folyamatosan keverve hozzáöntjük a búzadarát, és készre főzzük (kavargatni kell mert könnyen leég). Ha kész pár percre lefedjük a fedővel, hogy még puhuljon, valamint összeérjen az illat-, és ízorgia.

Frissen facsart citromlével meglocsolva tálaljuk, a tetejére lehet sima/pirított kókuszreszeléket, vagy apróra vágott korianderzöldet tenni. Kókuszhoz nem volt kedvem, korianderzöld nem volt itthon, így maradt a citromlé ami tökéletesen elegendő plusz ízesítés volt.
(Kefírrel meglocsolva is kóstoltam, úgy is kiváló.)
Szokták cifrázni a tálalást azzal, hogy egy pohárba nyomkodják majd kiborítják tányérra és az előbb felsoroltakkal díszítik, ízesítik a formázott kupolát. Én az az amatőr szakács vagyok aki jobban szeret gyorsan kóstolni/enni mint díszítgetni, ezért ezt a lépést kihagytam.

https://www.facebook.com/izesillatok/