Ennek a levesnek a mi konyhánkban való megjelenése Louis de Funes-nek köszönhető, ugyanis megnéztem a Káposztaleves című filmjét, és olyan áhítattal beszélt erről a gőzölgő finomságról mint valami mennyei csodáról, szóval muszáj volt kipróbálnom.
Sok receptet néztem a neten, és azokból született egy saját variáció, ha nem ilyen a hagyományos francia káposztaleves (márpedig csodálkoznék ha ilyen lenne), akkor azt nézzétek el nekem. Tudom, hogy most nem trendi, de én puha fehér kenyérrel ettem és merem mondani remek párosítás volt. A tegnapi napom zömmel hidegben rohangálással telt, így délután már alig vártam, hogy hazaérjek és belakmározzak ebből a forró gyönyörűségből. A sűrített paradicsom elvitte kicsit olasz minestrone irányba, a vörösbab pedig Mexikóba, de extra adag kakukkfűvel nyakon vágtam az érzést , hogy iziben visszakanyarodjunk a gallokhoz.
Hozzávalók:
- 1 kis fej édeskáposzta
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 2 szem burgonya
- 3-4 szál répa
- 1 kis zellergumó (lehet helyette fehérrépát, paszternákot is használni)
- 1 konzerv bab (vörösbab volt itthon, de szerintem az apró fehér bab jobban illett volna hozzá)
- 1 kis doboz sűrített paradicsom
- só, bors
- 1 kk kakukkfű
- 2 babérlevél
- kevés őrölt szerecsendió
Elkészítése:
Kevés olajon megpároljuk az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát. Ráöntjük a paradicsompürét, kicsit azt is lepirítjuk, majd rátesszük a vékony csíkokra vágott édeskáposztát, karikákra vágott répát, kockára vágott zellert és burgonyát majd felöntjük annyi vízzel amennyi bőven ellepi. Én szeretem a sűrű leveseket, mert többnyire nálunk ez a főétel is, szóval kell bele matéria, ha valaki hígabban szereti, akkor tegyen bele több vizet.
Fűszerezzük, majd mikor már majdnem puhák a zöldségek, a konzerv babot (természetesen ha friss vagy előző éjjel már beáztatott száraz babot használunk, akkor azt az elején tesszük bele a többi zöldséggel).
Louis de Funes azt mondja a filmben minden betegséget meggyógyít. Hát ha létezik az örömteli, finom ízzel simogató lélekmelegítés és az egészség között összefüggés, akkor mindenképp van ebben igazság.
(A plakáton lévő kelkáposzta ne zavarjon meg senkit, a filmben édeskáposztát használ, és az általam talált receptek is mind azt említik, de szerintem nem dől össze a világ akkor sem ha valaki kelkáposztával készíti. Sőt, készítsétek el azzal is.)
Télen ritkán kapni szép, friss spenótot a zöldségesnél, de velem most pont ez a csoda történt. A harsogóan friss levelek pedig nem engedték, hogy összeturmixoljam őket, így a világ egyik legegyszerűbb mártása lett belőle, amihez a lányom kedvencét, orsótésztát főztem.
Hozzávalók:
- 50 dkg spenót
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 4 duci gerezd fokhagyma
- 1 kis doboz főzőtejszín
- kb 1,5 dl tej
- 2 tk liszt
- só, bors
- tetejére reszelt parmezán (nálam most eidami van itthon, azzal is finom volt)
Elkészítése:
A spenót szárait lecsípem, alaposan megmosom a leveleket, lecsöpögtetem, majd apróra vágom.
Olajon megpárolom az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát, majd rádobom a felaprított spenótot, és nagyon kevés vizet aláöntve megfonnyasztom.
Sózom, borsozom, majd hozzáadom a tejszínt, a tejben csomómentesre kevert lisztet, és kiforralom.
Sajnos nekem sikerült kicsit elsóznom, ezért tettem még hozzá kb 3 ek tejfölt, az orvosolta a baklövésem.
Ha a spenót tisztítását, legalább 3 vízben való mosását nem számolom, akkor extra könnyen, gyorsan elkészíthető ízletes étel, a fájdalom-, és maceramentes kategóriából.
Ha ősz-tél akkor sütőtök, ez nálunk nem is kérdés (olyan mint tavasszal a kapros salátafőzelék).
Ezt a levest szoktam brokkolival, karfiollal is készíteni, mindkettővel finom. Ami biztos az a tökmagolaj, kevés illatos vajon pirított tökmag a tetejére, és néha szoktam mellé pirítós kenyeret, sajtos krutont készíteni.
Hozzávalók:
- 1 közepes sütőtök
- 1 karfiol vagy brokkoli
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 1 közepes nagyságú burgonya
- só, bors
- 1 kis doboz főzőtejszín
Elkészítés:
Olajon megpirítom a felkarikázott vöröshagymát (nem kell szépnek lennie, mert úgyis turmixolva lesz), majd ráteszem a kockára vágott sütőtököt, burgonyát, rózsáira szedett brokkolit vagy karfiolt. Felöntjük annyi vízzel amennyi majdnem ellepi, fűszerezzük és készre főzzük.
Mikor minden megpuhult, beleöntöm a tejszínt, kicsit összeforralom, majd az egészet összeturmixolom.
Ez most kicsit sűrű lett, de mivel csak ez volt az ebéd, ezért nem volt hátrány. Ha nincs otthon tejszín, akkor simán tejjel is lehet készíteni, csak akkor kevesebb vízzel legyen az elején felöntve, mert csak a zöldségek fogják besűríteni.
